Egy hely, ahol a történelem lélegzik és a kultúrák találkoznak.
Fedezd fel az Esztergomi Dzsámit, Magyarország egyik legkülönlegesebb oszmán kori műemlékét! Az egykori imahely ma kulturális és közösségi térként várja a látogatókat, ahol a múlt emlékei és a jelen élményei harmóniában élnek egymás mellett. Lépj be, és tapasztald meg a békés csendet, a történelmi falak súlyát és az élő kulturális élet pezsgését Esztergom szívében, a Duna mellett!
Rólunk – Történelem és kultúra
Az Esztergomi Dzsámi, más néven Özicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi több mint 400 éve áll a Duna-parton, a város egyik legkülönlegesebb műemlékeként. A 16. század derekán, az Oszmán Birodalom magyarországi hódítása idején épült, amikor Esztergom 1543-as elfoglalása után a térség egyik legfontosabb katonai, vallási és közigazgatási központjává vált.
A török uralom öröksége
Ebben az időszakban számos mecset és fürdő épült, de az Esztergomi Dzsámi az egyetlen, amely részben eredeti formájában fennmaradt. A 17. század elején épített imaház a klasszikus oszmán építészet jellegzetes jegyeit viseli: a kőből és téglából készült falak, a félgömb kupola, valamint a belső tér letisztult szimmetriája az iszlám építészeti hagyományait tükrözik. A mihráb – az imafülke, amely Mekka irányát jelöli – ma is látható, és a magyarországi török kori építészet egyik legértékesebb részlete.
A dzsámi sajátos, kétszintes kialakítású: alsó szintje a középkori vízivárosi várfal része volt, fölé épült maga az imaház.
A dzsámi a Malom-bástya és az újjáépített Veprech-torony mellett található, utóbbiban egy reneszánsz korból származó vízemelő szerkezet működik. Ezt Vitéz János esztergomi érsek építtette a 15. században – a Duna vizét 63 méter magasra emelte, és több mint két évszázadon át látta el ivóvízzel a várat. A torony és a bástya felújításával együtt a dzsámi környezete ma történelmi látványosságként és múzeumi bemutatóhelyként működik.
A város visszafoglalása után
1683-ban, Esztergom visszafoglalását követően a dzsámi új funkciót kapott: előbb keresztény kápolnává alakították, majd érseki magtárként, később raktárként és lakóházként funkcionált. A 19–20. század fordulóján a Petz család birtokolta, akik lakóépületet alakítottak ki benne. A második világháború után a környék ipari területté vált, a dzsámi állapota romlott, de szerkezete és formája szerencsére fennmaradt.
A 20. század második felében felismerték az épület művészettörténeti és történelmi értékét, és műemlékké nyilvánították. 1998-ban a Rosenberg Hungária Kft. megvásárolta az épületet, és teljes régészeti feltárás kezdődött. A feltárások során előkerültek az eredeti mihráb kőfaragványai, a minaret alsó szakasza, valamint a középkori út kövei. A gondos restaurálás után 2007-ben adták át újra az épületet, amelyet azóta múzeumként ismerhetünk.
A jelen – a kultúrák találkozása
A felújított dzsámi ma nem vallási központ, hanem kulturális és közösségi tér. Az itt megrendezett programok fő, de nem kizárólagos célja, hogy hidat építsenek Kelet és Nyugat között, bemutassák az iszlám világ kulturális örökségét, és kapcsolódási pontot teremtsenek a magyar történelmi és művészeti hagyományokhoz.
Miért különleges az Esztergomi Dzsámi?