A négyszáz éves Uzsiceli (Özicseli) Hadzsi Ibrahim Dzsámi az esztergomi Berényi Zsigmond utcában álló műemléki épület. A városban sokan a régi érseki magtárként ismerik. Ez az egykori Török Birodalom észak-nyugati irányban legtávolabbi, helyreállított építménye.

Az esztergomi dzsámi a Duna partján található várfal és a Várhegy közé épített – az általános dzsámi formától eltérően – kétszintes, téglalap alaprajzú, kontyolt, nyeregtetős épület. Alsó részén középkori út ment keresztül, amely a szomszédos malombástyához, a várat ellátó vízgéphez, illetve a Dunára nyíló gyalogkapuhoz vezetett. A Várhegy felöli részen kimélyített angol-akna ismét láthatóvá tette a valamikor működő oldalsó bejárót. Az épület mai utcafrontja felé földszintes, a nyugati – Erzsébet park felőli – homlokzata kétszintes. Török-kori ajtajai félköríves záródásúak, ablakai szamárhátívesek. Északnyugati sarkán egy minaret maradványa áll. Ezt a 18. században visszabontották. Az épület Duna-felőli oldalán nyíló Kis kapu (Kücsük kapu) felett található I. Szulejmán győzelmi táblája, amit 1543-ban, Esztergom bevételekor állítottak. Az épület belsejében található a helyreállított mihráb (imafülke). Az imaterem falába öblös edényeket falaztak be szájukkal a terem felé, hogy az ne visszhangozzon. A feltárások során a korsókból árpaszemek kerültek elő, mivel a dzsámit később magtárként használták.

Az 1605 után épült Uzsiceli (Özicseli) Hadzsi Ibrahim által épített török imaházról Evlia Cselebi híres török világutazó a következőket jegyezte fel 1663-ban:
„... Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámija ólom tetejű, festett deszka padlású, nagy térfogatú, tégla mináretes magas és új építkezésű szép dzsámi...” amelyhez dervis kolostor és iskola (medresze) is tartozott. Feljegyezte továbbá, hogy a Víziváros egyik kapuja „...az Özicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi alatt lévő Kis Kapu (Kücsük kapu), mely nyugat felé a Dunára nyílik. Ha ló bemegy is rajta, kocsi nem mehet be. E kapun kívül nincsenek a városnak házai, a kapun belül pedig felfelé, a belső várba kerekekkel vizet felhajtó gépezetnek a háza van.”
A dzsámi épületében végzett régészeti feltárások és falkutatások bebizonyították, hogy itt az egykori Török Birodalom legtávolabbi, szinte teljes egészében ma is fennálló, különleges elrendezésű, eredetileg kétszintes török dzsámija (temploma) áll, amelyet a Víziváros középkori városfalára, a kapu fölé építettek.